Betegs�gek

V�d�olt�sok �s betegs�g megel�z�s

    A v�d�olt�sok �s a betegs�gek megel�z�se szorosan kapcsol�dik egym�shoz, mivel a legt�bb v�rusos megbeteged�s , mely az �llataink sz�m�ra az esetek t�lnyom� r�sz�ben hal�los kimenetel�, v�d�olt�sokkal elker�lhet�. A v�d�olt�sok k�z�tt vannak k�telez�k( emberre is fert�z) �s nem k�telez�k( csak �llatr�l �llatra terjed). Sajn�latos m�don a nem k�telez� v�d�olt�sokat sokan nem is alkalmazz�k, ak�r anyagi megfontol�sb�l, ak�r az�rt, mert l�tez�s�kr�l nem is tudnak. M�gis negyon fontosak mivel ezek a betegs�gek mindegyike csaknem 100%-os biztons�ggal hal�los.

   Mindenk�ppen fontos tudnunk azonban, mely v�d�olt�sok l�teznek g�r�nyeink sz�m�ra, �s ezekb�l melyeket szeretn�nk beadni.

 A veszetts�g

A veszetts�g nagyon fert�z� v�rusos megbeteged�s, mely �llat �s ember sz�m�ra egyar�nt vesz�lyes. K�rokoz�j�val a kis vad�szg�r�ny m�s �llatok ny�l�val val� �rintkez�skor, pl. a harap�s eset�n ker�lhet kapcsolatba. Legel�sz�r az idegeket �s az idegk�zpontokat t�madja meg, �gymint az agyat �s gerincvel�t. A betegs�g t�netei el�sz�r az idegk�zpontok megt�mad�s�val v�lnak l�that�v�, de az �llat m�r j�val ez el�tt hordoz�ja a veszetts�g v�rus�nak, mellyel embert �s �llatot egyar�nt tov�bbfert�zhet. A veszetts�g v�rus�t oltott �llatok nem adj�k tov�bb, �s ebben az esetben meg sem betegszenek, sz�mukra az olt�s 100% biztons�got ny�jt.

A megbeteged�s els� jelei k�z� tartozik a ny�lz�s, az als� �llkapocs b�nul�sa, ill. a v�zfelv�tel megt�bbsz�r�z�d�se. Ezut�n megn� az �llatok agresszivit�sa, harap�ss� v�lnak, k�s�bb apatikusak lesznek, ill. leb�nulnak.

A veszetts�ggyan�s �llatokat k�telesek vagyunk jelenteni a k�rzeti �llatorvosn�l.

A szopornyica

Fert�z�, v�rusos megbeteged�s, melyet a vad�szg�r�ny m�s �llatokt�l s azok �r�l�k�t�l egyar�nt elkaphat. A szopornyic�t�l a kiz�r�lag lak�sban tartott vad�szg�r�nyek sincsenek biztons�gban, hisz a fert�z�st ak�r saj�t cip�nkkel, ak�r a hozz�nk �rkez� l�togat�k �llataival  a lak�sba bevihetj�k. A betegs�g lefoly�sa a kuty�kt�l abban t�r el, hogy szinte sohasem j�r hasmen�ssel, valamint csak kis m�rt�kben l�g�ti probl�m�kkal, �s az orrb�l t�voz� gennyes v�lad�k is csak ritk�bban �s kis m�rt�kben fordul el�. Ezzel szemben a vad�szg�r�nyekn�l er�s korp�sod�s, �s a betegs�gre jellemz�, az eg�sz testet elbor�t� szag figyelhet� meg. Ha a szopornyica m�r el�rehaladott �llapotban van, c�lszer� az �llatot elaltatni �s �gy szenved�seit�l megk�m�lni, mivel a gy�gyul�s val�sz�n�s�ge szinte biztons�ggal kiz�rhat�.

A parvovir�zis

Fert�z� betegs�g. Ennek az apr� v�rusnak elk�pzelhetetlen nagy az ellen�ll� k�pess�ge. Ezt is ak�r a cip�nkkel bevihetj�k a lak�sba, ez�ltal egyetlen vad�szg�r�ny sincs biztons�gban t�le. A betegs�g gyors lefoly�sa �s legt�bbsz�r hal�los kimenetel�. A parvov�rus okozta fert�z�s elt�veszthetetlen t�netei a v�res h�ny�s, valamint hasmen�s �s er�s hasi f�jdalmak. A betegs�get esetleg t�l�lt �llatokn�l sz�vprobl�m�k jelentkezhetnek.

A leptospir�zis

Fert�z� megbeteged�s, mely a ves�ket �s a m�jat t�madja meg. A fert�z�st az �llatok vizelettel �s ny�llal terjesztik, mely a ny�lkah�rty�n kereszt�l jut be a v�rkering�sbe. A leptospir�zis az emberekre is vesz�lyes, megbeteged�s eset�n t�netei az influenz�hoz hasonl�ak. Az esetek t�lnyom� t�bbs�g�ben hal�los kimenetel� a  vad�szg�r�nyekre n�zve. A megbetegedett �llatok jelent�se k�telez�!

Ha nem vagyunk biztosak dolgunkban, halad�ktalanul forduljunk �llatorvoshoz, mivel az idej�ben felismert betegs�g kezel�se �letment� lehet. A megel�z�shez �s a betegs�g, ill. az idej�ben t�rt�n� felismer�s�hez egyar�nt hozz�tartozik m�g n�h�ny fontos adat, �gymint a v�rk�p, pajzsmirigyk�p �s a test norm�lis h�m�rs�klet�nek pontos ismerete. Ne feledj�k ezek �ltal�nos adatok, melyekt�l az egyes egyedekn�l val� minim�lis elt�r�s term�szetesen m�g nem tekintend� rendellenesnek.

V�rk�p

Pajzsmirigy k�p

A testh�m�rs�klet

 Norm�lis testh�m�rs�klet: 38- 39�C

Nyugtalans�g vagy idegess�g eset�n a norm�lis testh�m�rs�klet: 39,5�C-ig

Betegs�gek