Általános jellemzők

   A vadászgörények életmódját nagymértékben befolyásolja testfelépítésük. Hosszú, karcsú, hajlékony testük és rövid izmos lábaik segítségével könnyűszerrel bejutnak a rágcsálók járataiba, és ott nagy sebességgel képesek haladni. Ez teszi őket rendkívül ügyes és könyörtelen vadásszá.

   A hímek és nőstények jegyei: a hímek testhossza 35-46 cm, a farok hossza 13-19 cm között mozog. A nőstények testhossza 31-35 cm, a farok hosszúságuk  11-14 cm-ig terjed. A hímek súlya 900-2000 g-ig terjed, de nem ritkák a 2 kg fölötti egyedek sem. Míg a nőstények 600-900 g közötti súlyúak.

  A vadászgörények testsúlya egész évben nem állandó, mert a hidegre felkészülve feltöltik zsírtartalékukat. Ezáltal súlyuk a normális testsúly egyharmad részével is megemelkedhet. A súlytöbbletet tavasszal, az enyhébb időszak megkezdésével és a párzási időre újra el is veszítik.

   Kutatások megállapították, hogy a vadászgörények szemének szaruhártyája nagyon kevés csappal rendelkezik, ami gyenge színlátásra utal. A tudósok véleménye szerint a piros szín az , melyet a görények biztonsággal felismernek. Mint tudjuk, a görények éjszakai állatok, és sötétedéskor indulnak portyájukra. Ebből következtethetünk arra, hogy számukra a hallás, tapintó szőreik révén a tapintás, illetve a szaglás sokkal nagyobb jelentőséggel bír, mint a vizuális úton szerzett információ.

   A vadászgörény fogazata tipikus ragadozó fogsor,  amely megegyezik a görény fogsorával. Az újszülött kicsik 14 napik fogtalanok, és az azt követő napokon szakítják át a foghúst az első tej tépőfogak. Ezeket a negyedik héten követi az első tej rágófogak, majd az ötödik héten a zápfogak. Ezek már teljesen kifejlettek, mire a hatodik hét kezdetét veszi a felső állkapocsból előtörnek az első metszőfogak. A hatodik hét végére a kis vadászgörények fogsora teljesen kifejlődött, mely 28 fogból áll. A hetedik héten kezdetét veszi a fogváltás, ez egészen a tizenhatodik hét elejére teljesen kifejlődik. A teljesen kifejlett fogsor 34 fogból áll.

Test

   A vadászgörényeknek rendkívül hajlékony gerincoszlopuk , ami nem csoda hisz 14 pár bordájuk van, de viszont nem rendelkeznek kulcscsonttal és vakbéllel. Mivel a nyaki részen csak egy ütőér található, a vadászgörények fejüket majdnem 180°-kal tudják elfordítani.

A végbélnyílásnál találhatjuk  a végbél- vagy bűzmirigyeket, ezek párban helyezkednek el. Az állat félelem, izgalom vagy fájdalom esetén az izmok összeszorításával, rendkívül kellemetlen szagú  váladékot présel ki belőlük. Ennek köszönheti a „ büdös görény” elnevezést.  Ennek az állat testszagához, mellyel minden állat és ember rendelkezik, semmi köze.

A nem szervek a nőstényeknél közvetlenül a végbélnyílás mellett találhatók, míg a hímeknél távol, majdnem köldök magasságában. A hímeknél található egy ún. péniszcsont, mely kifejlett egyedeknél eléri a 42 mm-es hosszúságot és formája J betűre hasonlít. A nőstényeknek normális esetben 3-4 pár emlőjük van, amelyek csak szoptatás alatt láthatók.

A vadászgörények lába viszonylag rövid, testmagasságuk nem haladja meg a 16-18 cm. Mind a négy lábon öt viszonylag hosszú lábujj helyezkedik el, melyek végén színtelen karmok találhatók. A karmok nem visszahúzhatóak. A talp alsó részén nagy, puha talppárnák találhatók.

Szőrzet

   A szőrhosszúságot tekintve megkülönböztetünk rövid szőrű, félangóra és angóra görényeket. A félangórák jellegzetessége, hogy a fedőszőr alatti piheszőrök lényegesen ritkábbak, mint a rövid szőrű változatnál. Az angóránál csaknem teljesen hiányoznak. Az angóra változatok igen kedveltek a lakásban és főként kedvtelésből tartott egyedeknél. Ugyanakkor szőrzetük vadászatra és egy kiadós erdei sétára kevésbé teszi őket alkalmassá. A hiányzó piheszőrzet miatt a téli időben szabadban való tartásuk nem ajánlott, mert könnyen megfázhatnak.

   A vadászgörények egy évben kétszer vedlenek, ősszel és tavasszal. A téli bunda hosszabb fedőszőrökből és nagyon sűrű piheszőrzetből áll, mely az állatoknak gömbölyű, puha, kimondottan kellemes külsőt kölcsönöz. A sűrű világos pehelyszőrzet miatt télen világosabbnak látszanak, mint nyáron. A vadászgörények a tavasz beálltával rövidebb, ritkább, sötétebb színezetű pehelyszőrzetből és rövidebb fedőszőrzetből álló bundát öltenek. Az ősszel és télen lakásban tartott egyedeket nem szabad a tavasz beálltáig, kiköltöztetni a szabadba, az erkélyre vagy a kertbe kirakni, mivel ez biztosan az állat megfázását és egyes esetekben pusztulását jelentené.

Alkalmanként előfordulhat a téli bunda oly gyors levetése, hogy a nyári bunda növesztése nem tudja követni, ezáltal előfordulhatnak kopasz foltok, melyek normális esetben viszonylag gyorsan kinőnek. Ha ezek a foltok több héten keresztül megmaradnak, ajánlatos állatorvoshoz fordulni.

A vedlési időszakban előfordulhat, hogy gyakrabban vakaróznak, de ez természetes. A túlsúlyos egyedeknél, mivel a bőr vérkeringése nem ideális, a vedlés folyamán különböző zavarok léphetnek fel.

   A vadászgörények színezete albínótól egészen a feketéig változhat, ezen belül csaknem 30 színváltozatot különböztetünk meg. Néhány példa: hófehér, albínó, pasztell színárnyalatok, világos és rojál narancs,  sárga és sötétsárga, krémszín, csokiszín,  ezüstsárga, európai ezüst, cobolyszín, vadas szín, blackself, trueblack, harlekin és sziámi színváltozatok.

A színezet pontos megállapítása még a szakemberek számára is nagyon nehéz feladat, mivel egyes színváltozatokon belül lehetnek világosabb és sötétebb tónusú állatok.